Eredetileg ez az a folyadék, amit a teljes értékű szójababból gyűjtenek össze a miso (lágy, sós ízű pép, ételízesítésre használják) előállítása során. A fő különbség a tamari és a shoyu között, hogy a tamari nem tartalmaz búzát. A tamari remek só helyettesítő és ételízesítő. Ma, modern technológiákkal a következőképpen készül: a szójababot hőkezelik, összetörik, elkeverik, majd só és víz hozzáadása mellett fermentációs kultúrákkal oltják be. A tartályokban 6 hónapig érlelődik a készítmény, mielőtt lefejnék, pasztörizálnák és kiszerelnék.

Galéria